Sajnálom oket...de irigylem is..Minden gyermek világa egyre bonyolultabb..Ok nem tudhatják, amit én tudok, mégis részük vagyok, belolük lettem...

Egyre összetettebb a rendszer, amiben létezünk, egyre nagyobb a tudás, amit saját magunk köré termelünk, hogy egyre részleesebben pillanthassunk bele a világba, ami minket körülvesz.

A környezet, ami körülvesz...nagyon lassan változik, és mi még messze nem ismerjük így se tökéletesen...Mindig csak az idok folyamán lassan egymásra halmozott tudás darabkák épülo halmazán keresztül látott világot értjük meg, és használjuk ki!

Mikor jön el az ido végre, mikor az emberiség kirobbanhat a "szukös tér és a rövid ido" börtönébol! Mekkora lesz az Agy, mely kirobbantja végre a forradalmat...milyen lesz a Lény, ami túllép saját maga pusztitásán és egyesülve képes lesz átlépni a tér és ido szorításán, és itthagyni ezt a gyönyöru, de addigra egyszerunek tuno bolygót!

Mindenkinek elhagyni mindenét, amit eddig ismert...elszállni egy ismeretlen világ felé, melyben sose derülhet ki, hogy találkozunk-e újra!

Mikor jutunk el oda, és hogyan, hogy az eszmén, ami minden világpusztító vallás alapjául szolgál...a halálból, nincs visszatérés...mindneki csak mosolyog majd?
Megtisztulva, KÖZÖSEN, látva a célt..eltörölni a halált..megölni a kínzón préselo tér-idot..felszabadulni...fejlodni tovább!!

K:B:P