internetszolgaltato telefonos ugyfelszolgalatarol:
HD: " Most nyomja meg az OK-ot!"
Juzer (hosszu csend): "... de itt nincs OK..."
HD: " Dede, lennie kell."
Juzer (keres vadul, majd): " ... de nincs,
ketszer is megneztem!"
HD: " Rendben, akkor mit lat a kepernyon?"
Juzer: " Jaaa, ott?...."
2003. jan. 27.
2003. jan. 26.
Sajnálom oket...de irigylem is..Minden gyermek világa egyre bonyolultabb..Ok nem tudhatják, amit én tudok, mégis részük vagyok, belolük lettem...
Egyre összetettebb a rendszer, amiben létezünk, egyre nagyobb a tudás, amit saját magunk köré termelünk, hogy egyre részleesebben pillanthassunk bele a világba, ami minket körülvesz.
A környezet, ami körülvesz...nagyon lassan változik, és mi még messze nem ismerjük így se tökéletesen...Mindig csak az idok folyamán lassan egymásra halmozott tudás darabkák épülo halmazán keresztül látott világot értjük meg, és használjuk ki!
Mikor jön el az ido végre, mikor az emberiség kirobbanhat a "szukös tér és a rövid ido" börtönébol! Mekkora lesz az Agy, mely kirobbantja végre a forradalmat...milyen lesz a Lény, ami túllép saját maga pusztitásán és egyesülve képes lesz átlépni a tér és ido szorításán, és itthagyni ezt a gyönyöru, de addigra egyszerunek tuno bolygót!
Mindenkinek elhagyni mindenét, amit eddig ismert...elszállni egy ismeretlen világ felé, melyben sose derülhet ki, hogy találkozunk-e újra!
Mikor jutunk el oda, és hogyan, hogy az eszmén, ami minden világpusztító vallás alapjául szolgál...a halálból, nincs visszatérés...mindneki csak mosolyog majd?
Megtisztulva, KÖZÖSEN, látva a célt..eltörölni a halált..megölni a kínzón préselo tér-idot..felszabadulni...fejlodni tovább!!
K:B:P
Egyre összetettebb a rendszer, amiben létezünk, egyre nagyobb a tudás, amit saját magunk köré termelünk, hogy egyre részleesebben pillanthassunk bele a világba, ami minket körülvesz.
A környezet, ami körülvesz...nagyon lassan változik, és mi még messze nem ismerjük így se tökéletesen...Mindig csak az idok folyamán lassan egymásra halmozott tudás darabkák épülo halmazán keresztül látott világot értjük meg, és használjuk ki!
Mikor jön el az ido végre, mikor az emberiség kirobbanhat a "szukös tér és a rövid ido" börtönébol! Mekkora lesz az Agy, mely kirobbantja végre a forradalmat...milyen lesz a Lény, ami túllép saját maga pusztitásán és egyesülve képes lesz átlépni a tér és ido szorításán, és itthagyni ezt a gyönyöru, de addigra egyszerunek tuno bolygót!
Mindenkinek elhagyni mindenét, amit eddig ismert...elszállni egy ismeretlen világ felé, melyben sose derülhet ki, hogy találkozunk-e újra!
Mikor jutunk el oda, és hogyan, hogy az eszmén, ami minden világpusztító vallás alapjául szolgál...a halálból, nincs visszatérés...mindneki csak mosolyog majd?
Megtisztulva, KÖZÖSEN, látva a célt..eltörölni a halált..megölni a kínzón préselo tér-idot..felszabadulni...fejlodni tovább!!
K:B:P
2003. jan. 21.
kavics has sent you a My Virtual Model™ message! Catch a glimpse of your friend's model and reply by creating a model of your own.
Come and see what's waiting for you at the following address:
Virtual Modell
kavics's message will be available for the next 20 days. Go and get it before it disappears into cyberspace!
Come and see what's waiting for you at the following address:
Virtual Modell
kavics's message will be available for the next 20 days. Go and get it before it disappears into cyberspace!
Meg egy kavics...régebbrõl!:
Ajtó mögül hallgatni a suttogó hangokat,
a hidegben ülni, egyedülhagyott szívvel.
Fényekkel játszani, a lassan tekergozo folyón,
színeket hallani a pillangó szárnyain.
Érezni az osz furcsa sárgulását,
lehullni levélként a hideg, fagyos földre.
Álmatlan pillanat, a magányban csendesen,
fáradtan elopréselodo fájó gondolat.
Ajtó mögül hallgatni a suttogó hangokat,
a hidegben ülni, egyedülhagyott szívvel.
Fényekkel játszani, a lassan tekergozo folyón,
színeket hallani a pillangó szárnyain.
Érezni az osz furcsa sárgulását,
lehullni levélként a hideg, fagyos földre.
Álmatlan pillanat, a magányban csendesen,
fáradtan elopréselodo fájó gondolat.
Megint ideragadtam a gép elé...de nagy levegõ..és mindjárt elszakadok!!
Addig is:
képek...gondolkozni valók:
Hatalmas és gyönyörû
Tudattagulás...szerintem is!
Addig is:
képek...gondolkozni valók:
Hatalmas és gyönyörû
Tudattagulás...szerintem is!
Sok baszakodás nyomai láthatók alább...de ezt szántam a mai napra..'A-LAPÍTÓ" írásként:)...ezért a linkeket is nézzétek
MIKéne?
Néha józanul is törjenek Rám a furcsa gondolatok...próbáljak írni...húzni a kurzor után a sorokat..jön-e ki valami a dologból?..vagy csak unalmas?
kicsit úgy érzem ideláncol maga elé...üres szoba..ágy,szék,asztal..és nem csak néha zavar a körülöttem lévo személytelenség, hiszen általában elso dolgom nem az, hogy leülök és körülnézek, hanem hogy power gomb...és onnantól elég, ha a gépen szépek, rendezettek, érdekesek a dolgok...mi ebben a jó?
Furcsa a józanságot írással tölteni, nincsenek a vad asszociációk..de a gondolatok ugyanúgy itt tolonganak, hogy kijöhessenek..csak nem tudnak olyan hirtelen egymásba csapni..és az ember elunja..nincs a feszíto kényszer a millió furcsán csavarodó asszociáció leírására...miért nincs?
Mégis ülök, írogatok..aludni csak akkor érdemes ha álmodsz...és utána visszaemlékezhetsz rá..írjatok nekem furcsa asszociációkat...egy rövid képváltást, amiben érzed hogy Te is lehetsz muvész..inspiráljatok..mire gondolok?
Próbálok túllépni egy osi korláton...megnyílni a világ elott...hatalamas a súly..menyit engedj be magadba másokból...de egy próbát megér..mi lesz ebbol?
MIKéne?
Néha józanul is törjenek Rám a furcsa gondolatok...próbáljak írni...húzni a kurzor után a sorokat..jön-e ki valami a dologból?..vagy csak unalmas?
kicsit úgy érzem ideláncol maga elé...üres szoba..ágy,szék,asztal..és nem csak néha zavar a körülöttem lévo személytelenség, hiszen általában elso dolgom nem az, hogy leülök és körülnézek, hanem hogy power gomb...és onnantól elég, ha a gépen szépek, rendezettek, érdekesek a dolgok...mi ebben a jó?
Furcsa a józanságot írással tölteni, nincsenek a vad asszociációk..de a gondolatok ugyanúgy itt tolonganak, hogy kijöhessenek..csak nem tudnak olyan hirtelen egymásba csapni..és az ember elunja..nincs a feszíto kényszer a millió furcsán csavarodó asszociáció leírására...miért nincs?
Mégis ülök, írogatok..aludni csak akkor érdemes ha álmodsz...és utána visszaemlékezhetsz rá..írjatok nekem furcsa asszociációkat...egy rövid képváltást, amiben érzed hogy Te is lehetsz muvész..inspiráljatok..mire gondolok?
Próbálok túllépni egy osi korláton...megnyílni a világ elott...hatalamas a súly..menyit engedj be magadba másokból...de egy próbát megér..mi lesz ebbol?
Végre...Így gondoltam:
Mi Kéne? Néha józanul is törjenek Rám a furcsa gondolatok...próbáljak írni...húzni a kurzor után a sorokat..jön-e ki valami a dologból?..vagy csak unalmas?
kicsit úgy érzem ideláncol maga elé...üres szoba..ágy,szék,asztal..és nem csak néha zavar a körülöttem lévõ személytelenség, hiszen általában elsõ dolgom nem az, hogy leülök és körülnézek, hanem hogy power gomb...és onnantól elég, ha a gépen szépek, rendezettek, érdekesek a dolgok...mi ebben a jó?
Furcsa a józanságot írással tölteni, nincsenek a vad asszociációk..de a gondolatok ugyanúgy itt tolonganak, hogy kijöhessenek..csak nem tudnak olyan hirtelen egymásba csapni..és az ember elunja..nincs a feszítõ kényszer a millió furcsán csavarodó asszociáció leírására...miért nincs?
Mégis ülök, írogatok..aludni csak akkor érdemes ha álmodsz...és utána visszaemlékezhetsz rá..írjatok nekem furcsa asszociációkat...egy rövid képváltást, amiben érzed hogy Te is lehetsz mûvész..inspiráljatok..mire gondolok?
Próbálok túllépni egy õsi korláton...megnyílni a világ elõtt...hatalamas a súly..menyit engedj be magadba másokból...de egy próbát megér..mi lesz ebbõl?
Mi Kéne? Néha józanul is törjenek Rám a furcsa gondolatok...próbáljak írni...húzni a kurzor után a sorokat..jön-e ki valami a dologból?..vagy csak unalmas?
kicsit úgy érzem ideláncol maga elé...üres szoba..ágy,szék,asztal..és nem csak néha zavar a körülöttem lévõ személytelenség, hiszen általában elsõ dolgom nem az, hogy leülök és körülnézek, hanem hogy power gomb...és onnantól elég, ha a gépen szépek, rendezettek, érdekesek a dolgok...mi ebben a jó?
Furcsa a józanságot írással tölteni, nincsenek a vad asszociációk..de a gondolatok ugyanúgy itt tolonganak, hogy kijöhessenek..csak nem tudnak olyan hirtelen egymásba csapni..és az ember elunja..nincs a feszítõ kényszer a millió furcsán csavarodó asszociáció leírására...miért nincs?
Mégis ülök, írogatok..aludni csak akkor érdemes ha álmodsz...és utána visszaemlékezhetsz rá..írjatok nekem furcsa asszociációkat...egy rövid képváltást, amiben érzed hogy Te is lehetsz mûvész..inspiráljatok..mire gondolok?
Próbálok túllépni egy õsi korláton...megnyílni a világ elõtt...hatalamas a súly..menyit engedj be magadba másokból...de egy próbát megér..mi lesz ebbõl?
MIKéne?
Néha józanul is törjenek Rám a furcsa gondolatok...próbáljak írni...húzni a kurzor után a sorokat..jön-e ki valami a dologból?..vagy csak unalmas?
kicsit úgy érzem ideláncol maga elé...üres szoba..ágy,szék,asztal..és nem csak néha zavar a körülöttem lévõ személytelenség, hiszen általában elsõ dolgom nem az, hogy leülök és körülnézek, hanem hogy power gomb...és onnantól elég, ha a gépen szépek, rendezettek, érdekesek a dolgok...mi ebben a jó?
Furcsa a józanságot írással tölteni, nincsenek a vad asszociációk..de a gondolatok ugyanúgy itt tolonganak, hogy kijöhessenek..csak nem tudnak olyan hirtelen egymásba csapni..és az ember elunja..nincs a feszítõ kényszer a millió furcsán csavarodó asszociáció leírására...miért nincs?
Mégis ülök, írogatok..aludni csak akkor érdemes ha álmodsz...és utána visszaemlékezhetsz rá..írjatok nekem furcsa asszociációkat...egy rövid képváltást, amiben érzed hogy Te is lehetsz mûvész..inspiráljatok..mire gondolok?
Próbálok túllépni egy õsi korláton...megnyílni a világ elõtt...hatalamas a súly..menyit engedj be magadba másokból...de egy próbát megér..mi lesz ebbõl?
Néha józanul is törjenek Rám a furcsa gondolatok...próbáljak írni...húzni a kurzor után a sorokat..jön-e ki valami a dologból?..vagy csak unalmas?
kicsit úgy érzem ideláncol maga elé...üres szoba..ágy,szék,asztal..és nem csak néha zavar a körülöttem lévõ személytelenség, hiszen általában elsõ dolgom nem az, hogy leülök és körülnézek, hanem hogy power gomb...és onnantól elég, ha a gépen szépek, rendezettek, érdekesek a dolgok...mi ebben a jó?
Furcsa a józanságot írással tölteni, nincsenek a vad asszociációk..de a gondolatok ugyanúgy itt tolonganak, hogy kijöhessenek..csak nem tudnak olyan hirtelen egymásba csapni..és az ember elunja..nincs a feszítõ kényszer a millió furcsán csavarodó asszociáció leírására...miért nincs?
Mégis ülök, írogatok..aludni csak akkor érdemes ha álmodsz...és utána visszaemlékezhetsz rá..írjatok nekem furcsa asszociációkat...egy rövid képváltást, amiben érzed hogy Te is lehetsz mûvész..inspiráljatok..mire gondolok?
Próbálok túllépni egy õsi korláton...megnyílni a világ elõtt...hatalamas a súly..menyit engedj be magadba másokból...de egy próbát megér..mi lesz ebbõl?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
